A globális politikai térkép újrarajzolása
A szélsőséges lépések a nemzetközi konzervatív összefogás erősödéséhez vezettek.
Páran rám írtak, hogy mégis hogyan mondhattam azt, hogy kedvelem Bödőcs Tibor humorát.
„Páran rám írtak, hogy mégis hogyan mondhattam azt, hogy kedvelem Bödőcs Tibor humorát. Hiszen keményen, provokatívan kormánykritikus/nemzetellenes/független/szabad (a jelző továbbra is választható), így nincs jogom dicsérni, hiszen én meg... Én meg mi? Nersevik/hazafi/Putyin-bérenc, kinek mi vagyok.
A mondandóm lényege nem ez volt. Azt próbáltam elmondani a Hofi-adásban, hogy vele is megtörtént az, ami annyi tehetséges, sokra hivatott emberrel: az aktuálpolitika »rabja« lett. Meg akar felelni annak a képnek, amelyet a rajongói raktak fel a falra. Az új Hofi, aki elküldi Orbánékat a fenébe. Mindenkivel ez történik? Kétségtelen, hogy Hofi Géza sem kádári szelepnek indult, Komlós idomította, aztán a tehetséges parodista megszerette ezt a kényelmes, jól fizető, vadászgatós »bohóc-létet«. Elhitte a saját – kitalált – bátorságát. És amikor felébredt – a rendszerváltoztatás idején – már nem maradt más, csak a gyűlölet, az elkeseredettség. Mint Moldova Györgynek a gátlástalan Kádár-imádat.
Sötét, sunyi dolog a változás. És kegyetlen ez a masina is. A kétoldalú média egyik fele ünnepel, a másik támad (vagy elhallgat), az egyik lázadó félistenként, a másik köpedelemként kezel, nyilvánvaló, hogy hová húzol, akit kiosztottál magadnak, akit kiosztott neked a sors.”
Nyitókép: Mező Gábor Facebook-oldala
Kapcsolódó vélemény
A legzseniálisabb politikai performanszt is neki köszönhetjük a Nap TV-ben.